A Böhönyei Református egyház története.
A böhönyei református egyházat, mint anyaegyházat az 1657. évi pápai zsinat jegyzőkönyvében említik először. Ezt megelőzően is működtek itt prédikátorok. Első ismert fatemploma 1746-ban összedőlt. A ma ismert kőtemplomot a türelmi rendelet után 1787-ben Festetics Lajos földesúr segítségével építették, az általa adott telekre, az akkori korlátozások szerint háttal az utcának.
1820-ban az akkori földesúr, Festetics Antal az egész falut rendezni akarta, oly képpen, hogy majdan Böhönye csinos, szabályszerűen épült várossá fejlődjön. A falu területét a református templom köré mérette ki , ahol az új falu föl is épült. A templom köré szép ligetet alakítottak ki, mely ma is a falu gyöngyszeme. A régi település a jelenlegitől északra elterülő dombokon helyezkedett el, ahol régi kápolna és a grófi kastély állt. Cseh iparosokat hozatott, akik a faluközpontot megépítették.
1823-ban a templomot megnagyobbították és elkészült a lelkészlakás is. Ezt a templomot láthatjuk ma is, mely a romantika jegyeit viseli magán. A templom 20 m hosszú és 8 m széles egyhajós, mennyezete a csillagos égboltot idézi.
1880-ban elkészült a 25 m magas torony is, melyben két harang lakik.
1855-ben elkészült az iskola és a tanítólakás, melyet 1948-ban államosítottak, az oktatás állami keretek között folytatódott.
1949-ben a torony mellé egy 30 m2-es imatermet építettek bibliaórák és vallástanítás céljára.
1902-ben Angster József pécsi orgonakészítő által közadakozásból elkészült a 9 regiszteres orgona mely a viszontagságok után ma is működik. Ekkor kapta a templom a mai berendezését is.
Az I. világháborúban hadicélokra elrekvirálták a nagyobbik harangot, a kisebb megrepedt, használhatatlanná vált. 1924-ben a református gyülekezet közadakozásból két új harangot készíttetett. A nagyobbik harang 157 kg súlyú „D” hangú, a kisebbik 76 kg, „F” hangú. A harangok felirata: „Isten Dicsőségére, a Böhönyei Református Gyülekezet., 1924-ben öntötték Seltenhofer Frigyes és fiai Harangöntő gyárában Sopronban.”
A templom orgonájának sípjait is hadi célokra elvitték, helyette 1925-ben új sípokat készíttettek. A II. világháborúban az orgonát ismét tönkretették, de 1946-ban a gyülekezet már újra kijavíttatta, Erdősi József pécsi orgonaépítővel.
1999-ben felújítottuk a templomtetőt, új héjazatot kapott. 2002-ben, majd 2012-ben a nedves, salétromos falakat lélegeztető vakolattal láttuk el és külső tatarozást végeztünk rajta, hazai és uniós pályázati forrásból. 2010-ben alapítványi gyűjtésből kicseréltük a nyílászárókat.
2015-re annyira megrongálódott a tető, hogy teljes tetőcserére volt szükség, mely 2016-ra EMMI támogatás segítségével, valamint adakozásból el is készült, mintegy 5 millió forint értékben. A templom belső felújítására mind ez ideig nem került sor, ami a közeljövő feladata lesz.
Gyülekezetünk 2012-ben visszavásárolta a templom mellett lévő volt református iskolaépületet, melynek átalakítása folyamatban van. Az elmúlt évben egyik részében gyülekezeti termet és vizes blokkot alakítottunk ki, másik részében a lelkészlakás kialakítása, a 2017-ben elnyert EMMI-s támogatással és saját erőből 2018-2019. években megtörtént.
2019-ben a „református csomagból” juttatott 12 milliós támogatásból elkészült a gyülekezeti ház és lelkészlakás külső tatarozása, hőszigetelése, valamint az épület központi fűtése.
Kicsi, de lelkes közösségünk a nehéz körülmények ellenére az Úr segítségében bízva, mindig törekedett értékei megóvására és gyarapítására. Mi, kései utódok is Isten segítségét kérve próbáljuk elődeink példáját követni, és gyülekezetünket lelki tartalommal is megtölteni.